Bandeau
az internáló tábor 1914-1919
Le camp d’internés 1914-1919

Dieser Internet-Auftritt verfolgt das Ziel, möglichst viele Informationen über das Internierungslager auf der Ile Longue zusammenzustellen, damit Historiker und Nachkommen der Internierten sich ein Bild von den Realitäten dieses bisher wenig bekannten Lagers machen können - nicht zuletzt auch, um die bedeutenden kulturellen Leistungen der Lagerinsassen zu würdigen.

Le but de ce site est de prendre contact avec les familles des prisonniers allemands, autrichiens, hongrois, ottomans, alsaciens-lorrains... qui ont été internés, pendant la Première Guerre mondiale, dans le camp de l’Ile Longue (Finistère).

Kik a polgári internáltak és a hadifoglyok?

1914 augusztusában Németország és Ausztria mozgósít. Visszahívják a külföldön tartózkodó, 16 és 60 év közötti, férfi állampolgárokat. Közülük sokakat az antanthatalmak fognak el:

  • Franciaországban, ahol sokan már évek óta dolgoznak,
  • Belgiumban,
  • Elzászban és Lotaringiában, ahova a francia csapatok a háború első napjaiban rövid időre behatolnak,
  • Afrika német gyarmatain (Togóban és Kamerunban)
  • vagy azoknak a hajóknak a fedélzetén, amelyek Németországba szállítják vissza őket.

Sürgősen több tízezer embert befogadó táborokat kell építeni. Üresen álló erődöket, gyárakat, kolostorokat rekvirálnak. Deszkabódékból álló táborhelyet építenek (kevés ilyen lesz Franciaországban) a Bresti öbölben található Longue szigeten, ahová 1914 novemberétől kezdenek érkezni a központi hatalmak állampolgárai, akiket a francia tengerészet fogott el a La Manche csatornán vagy az Atlanti-óceánon.

Ezekhez a polgárokhoz csatlakoznak hamarosan a fronton elfogott katonák. Gyakran sebesültekről van szó, akiket a hátországban található kórházakba, többek között a bresti tengeri kórházba evakuálnak. A lábadozókat a hat Finistère-i tábor valamelyikébe internálják.

Melyek az Île-Longue-i tábor fizikai sajátosságai?

Körülbelül hét hektárnyi, a tulajdonosaiktól kifejezetten erre a célra bérelt, sebtében felhúzott táborról van szó. Körülbelül száz deszkabódét épített a hadmérnökség, később pedig maguk a foglyok. Konyha, étkező, zuhanyzó, betegszoba, mosókonyha, szárító, illemhely, könyvtár, színház, koncertterem, kézműves műhely részére kialakított terek, helyiségek állnak az internáltak rendelkezésére. Van futballpályájuk, kuglipályájuk és két teniszpályájuk.

Az ötezer fő befogadására kialakított tábor létszáma végül sosem haladja meg a kétezret. Összesen 5300 fogoly fordul meg a táborban, néhány héttől öt évig terjedő ideig.

Harmincegynéhány fogoly hal meg a fogság alatt. Ezeknek a felét a spanyolnátha viszi el 1918 végén és 1919 elején. Egyiküket egy őrszem lövi le.

A tábor 1919. december 31-én zár be véglegesen.

Az Île-Longue-i tábor: kulturális kivétel…

A Nieuw-Amsterdam elnevezésű holland utasszállítót 1914. szeptember 2-én fogja el a francia tengerészet. Ez az esemény kölcsönzi a tábornak különleges kulturális dimenzióját. A Rotterdam és New York között közlekedő hajó fedélzetén nagy számban utaznak üzletemberek, mérnökök, művészek (zenészek, festők), német, osztrák és magyar entellektüelek. A Nieuw-Amsterdam hajón elfogott 750 férfi többsége a háború egészét, vagy akár még egy évvel többet is az Île-Longue-i táborban töltött.

Köztük volt a New York-i német színház igazgatója: a későbbi filmrendező Georg Wilhelm Pabst (Die Büchse der Pandora, Kameradschaft, Dreigroschenoper). Elsősorban neki köszönhető a tábori színház tartós sikere.

A foglyok – a tábor vezetésének ellenőrzése mellett – négyoldalas hetilapot adnak ki „Die Insel-Woche” címmel (’A sziget hete’). 1918 végén és 1919 elején két másik rövidéletű újságot alapítanak. Létrehoznak egy 8000 kötetes könyvtárat. Gyűjtést szerveznek egy zongorára, amelyet végül sikerül is megvásárolniuk. Minden vasárnap koncertet, minden héten színházi előadást szerveznek. Nyelvet, természettudományokat és jogot tanulnak.

Hermann von Bötticher a táborban írja „Jephta” című színházi művét, és Karl Italiener William Kent közgazdász munkáját fordítja le, amely németül a „Warum arbeitet die Fabrik mit Verlust?” címet viseli.

Tizenkét szabadkőműves talál egymásra egy kódolt üzenet segítségével, amelyet a tábor újságjában publikálnak. Saját páholyt alapítanak „In Ketten zum Licht!” néven (’A láncoktól a fényre!’).

…ugyanakkor szenvedések helyszíne is

Sok fogoly nem tud, vagy nem akar ehhez a német kulturális többséghez csatlakozni. Huszonöt különböző nyelvet beszélnek a táborban. Egyes elítélteknek semmilyen közös nyelve nincs az ugyanabban a barakkban lakó fogolytársakkal. Az örményeknek, a magyaroknak, az elzásziaknak és lotaringiaiaknak nincs különösebb kedvük a törökökkel, az osztrákokkal vagy a németekkel kapcsolatot létesíteni.

A „szögesdrótbetegség” végül óhatatlanul a hatalmába keríti ezeket az embereket, akiknek semmi fogalmuk sincs arról, meddig fog tartani a fogva tartásuk. A többségüknek öt évet kell várniuk.

A társadalmi tagozódás a táborban is tovább él: a gazdagok felfogadják a szegényeket pl. ruhamosásra. A szegényebbek, akik szegényes táplálkozásukat nem tudják feljavítani az otthonról kapott csomagokból, a konyhák körüli szeméthalmokban kutatnak élelem után.

Mi a célja a honlapnak?

A honlap céljai a következőek:

  • Emlékeztetni az első világháború e kevéssé ismert epizódjára
  • Felhívni a figyelmet a foglyok kiemelkedő teljesítményére úgy kulturális és művészi értelemben, mint a humanista értékek tekintetében
  • Kapcsolatot létesíteni a foglyok leszármazottaival, lehetővé tenni számukra, hogy többet tudjanak a fogva tartás körülményeiről.

A honlap ezért háromnyelvű: francia, német, angol. Magyarra fordítása (mintegy 400 fogoly) egy távolabbi cél.

Honlapunk néhány hónapja elérhető, és máris 12 családdal vagyunk kapcsolatban.

Mit nyújt a honlap?

Elsősorban egy indexszel ellátott adatbázist (2013. április 5-én a 1645316 v 1 számon vette nyilvántartásba az Informatika és szabadságjogok bizottsága), amely 4800 fogoly nevét és a következő adatokat tartalmazza:

  • Vezetéknevet, keresztnevet, születési dátumot, helyet, a szülők teljes nevét.
  • Az elfogás körülményeit.
  • A táborokat, ahol a fogoly megfordult, az Île-Longue-i táborba érkezés és az onnan való távozás időpontját.

Az adatbázis létrehozásában tizenöt önkéntes vett részt. A Finistere megyei levéltár 9 R sorozatát dolgozták fel, amely 10 000 aktát tartalmaz a foglyokról (2-4 aktát fejenként). A munka körülbelül 1000 munkaórát igényelt.

Fokozatosan feltöltöttük a honlapra a három tábori újság Die Insel-Woche, Die Kehrseite és az Inselstimme, 1915. június 20. és 1919. március 28. között megjelent 90 számát. A kópiák a Finistere megyei levéltárból, a Yale egyetemről, a Német szövetségi levéltárból, a berlini Deutsches Historisches Museumból és az Etre daou vor elnevezésű, a Crozon félsziget egyesület kulturális öröksége iránt érdeklődő egyesület gyűjteményéből származnak.

A honlap levéltári kutatásokra támaszkodva (Finistere és Vendée megyei levéltár, Vincennes-i és Caen-i honvédelmi levéltár) igyekszik képet adni a tábori élet különböző aspektusairól.

  • A tengeri és szárazföldi elfogásokat.
  • A tábor építését.
  • A tábor szerveződését.
  • A kulturális életet.
  • A fontosabb foglyok életrajzát.

Milyen felhasználóknak szól az oldal?

  • A foglyok leszármazottjainak
  • Az első világháború iránt érdeklődőknek
  • A Bretagne története iránt érdeklődőknek
  • A két háború közötti német filmművészet iránt érdeklődőknek
  • A szabadkőművesség története iránt érdeklődőknek
  • A német kultúra szerelmeseinek
  • A börtönélet szociológiája iránt érdeklődőknek.

Kik vagyunk?

Az „Ile Longue 14-18” egyesület körülbelül harminc önkéntesből áll, akik rajonganak a történelemért, különösképpen a Crozon-félsziget történetéért. Legalább annyi köztünk a nő, mint a férfi, és majdnem annyi a német, mint a francia. Ma már a foglyok leszármazottai közül is vannak tagjai az egyesületnek.

Milyen forrásokat használunk?

Mindenekelőtt a Finistere megyei levéltár 9 R sorozatát, de felhasználtuk a Vendée megyei levéltár 4 M sorozatát, a Vincennes-i és Caen-i honvédelmi levéltár anyagát, a külügyminisztérium levéltárát, a német szövetségi levéltárat, svájci archívumokat (Berni szövetségi levéltár, a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának genfi levéltára).

A tábori élettel kapcsolatban az egykori foglyok beszámolóira is támaszkodhatunk. Leszármazottaiktól szereztünk tudomást ezekről, amikor felfedezték honlapunk létezését.

Honlapunk 2012. december 27. óta létezik, és 2013. júliusában megkapta az első világháború kitörésének százéves évfordulója alkalmából létrehozott állami kezdeményezésű szervezet (Mission centenaire de la Premiere Guerre mondiale) minősítését.

Article mis en ligne le 2015. szeptember 4.
Rovat : Nyitóoldal

Az Ile Longue-i fogolytábor a II. világháború alatt a német kultúra egyik fontos helyszíne Bretagne-ban.

Kik a polgári internáltak és a hadifoglyok?

1914 augusztusában Németország és Ausztria mozgósít. Visszahívják a külföldön tartózkodó, 16 és 60 év közötti, férfi állampolgárokat. Közülük sokakat az antanthatalmak fognak el: Franciaországban, ahol sokan már évek óta dolgoznak, Belgiumban, Elzászban és Lotaringiában, (...)

Article mis en ligne le 2015. szeptember 3.
Rovat : Nyitóoldal

Az ilelongue14-18 honlap szerkesztője

Kiadásért felelős igazgató: Bernard Jacquet, az „île Longue 14-18” egyesület elnöke

Webtárhely szolgáltatás:

1&1 Internet SARL

7, place de la Gare

BP 70109

57201 Sarreguemines Cedex

A webmesterrel ide kattintva tud kapcsolatot létesíteni. Informatika és (...)

írta Bernard
Article mis en ligne le 2013. december 26.
Rovat : Tanúvallomások néhány internált

"Ezt a szabad éjszakát azonban még ötheti fogság követte Franciaországban. Másnap hajnalban indultunk Challans-ból, s a harmadik nap délutánján érkeztünk a Brest melletti Ile Longue-ra. Útközben még egy délutánt töltöttünk La Roche sur Yon-ban, ahol a városvégi nyilvánosház lányai főztek számunkra ennivalót. (...)

írta Anna
Article mis en ligne le 2013. december 15.
dernière modification le 2014. március 29.
Rovat : Nyitóoldal

Az első világháború alatt Ile Longue félszigeten, amely a Bresti öbölben (Bretagne) Crozon községhez tartozik, jött létre a legnagyobb civileket internáló tábor, ami egyben kiemelkedő helye lett a német kultúrának.

1914 augusztus 2-án, közvetlenül a mozgósítást követően, a Központi Hatalmak civil polgárait, (...)


Traité de l'Elysée

Visiteurs connectés : 1

Ce site comprend : 358 articles et 649 documents.
Ce site a reçu 189535 visites depuis son référencement, le 27 décembre 2012
Espace rédacteurs  |  Contact  |  Honlap térképe  |  ESCAL  |  A honlap életének megfigyelése(RSS 2.0)
SPIP
Centenaire de la première guerre